Esélyteremtés

eselyteremtes_header

 

 Nők helyzete

Hiába van antidiszkriminációs törvényünk, Magyarországon köztudott és elviselt dolog a nők hátrányos helyzete a munkahelyen és a munkakeresés során egyaránt. A munkaerő túlkínálatával azonban a munkavállalók kiszolgáltatottsága egyre csak nő. Fejér megyében a nők foglalkoztatottsága jelentősen elmarad az uniós átlagtól. A megyében élő nők közül sokan a munkához jutás, munkavállalás, a jövedelmi egyenlőtlenségek, a karrier építésbeli hátrányokat és a családon belüli feladatok terén tapasztalható hátrányos helyzetükkel egyáltalán nincsenek tisztában.

A szegénység társadalmi megítélése

A szegénység kialakulásához több tényező vezethet, leginkább a munkahely elvesztése, a hitelfelvételek és szenvedélybetegségek a legfőbb veszélyek ennek kialakulására, azonban további kiváltó ok lehet a túlköltekezés, a betegség és a válás is.

Az emberek az alacsony iskolai végzettséget és a családi tragédiát nem tartják egyértelműen olyan veszélyforrásnak, amelyek a szegénység kialakulásához vezethet, illetve a család létszámának változása nem lehetnek okai az elszegényedésnek. Az elszegényedés folyamatában különösen kockázatos lehet az, hogy ha ezek a tényezők összeadódnak, például ha valaki elveszti a munkahelyét, hiteltartozása van és szenvedélybetegséggel küzd, akkor ennél a személynél nagyobb a kockázata annak, hogy szegénnyé válik.

Fogyatékkal élők helyzete

A fogyatékkal élő emberek mindennapi életéhez szükség van azokra a speciális szolgáltatásokra és eszközökre, amelyek számukra nélkülözhetetlenek, hogy ügyeiket intézni tudják, illetve életüket megfelelő formában tudják szervezni.

A megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató munkahelyekből, az akadálymentesített intézményekből és a hátrányos helyzetű emberek életét bemutató rendezvényekből nagyon kevés van a megyében.

Köztudott, hogy az akadálymentesítési programok országos viszonylatban nem a megfelelő mértékben és kitűzött határidőkre lettek befejezve, ez sajnos Fejér megyében sincs másképpen.

A fogyatékkal élők többsége hátrányos helyzetűnek érzi magát, legtöbbször a tömegközlekedés során, az utcán, hivatali ügyeik intézésekor, a bolti kiszolgálásnál és munkahelyen érik őket hátrányos megkülönböztetések.Leggyakrabban családtagjaiktól és barátaiktól kérnek segítséget, szociális gondozótól és szociális jellegű civil szervezetektől lényegesen kevesebben kérnek segítséget rendszeresen vagy alkalmi jelleggel, érdekvédelmi szervezetektől a fogyatékkal élők döntő többsége soha nem kért segítséget.